7. fejezet

Haza értünk a Balcsiról, este az ágyamban, csak a Márkon járt az eszem. Szerettem volna többet vele lenni. Édesebb volt élőben, mint msn-en, és helyesebb, mint a képeken. És ami a lényeg, hogy SZERET *-*

Hihetetlen volt ez az egész, mint egy álom, vagy legalábbis ahhoz hasonló. A csajok még nem tudják, kivéve Cassiet. Ezért elhÍvtam mindenkit a Far Far Away-be, de csak Brittany ért rá. A Far Far Away egy tök trendin, és dizájnosan berendezett kis kávézó volt. A Kedvenc helyünk, leginkább nyáron jövünk le ide, mivel nincs messze a Balatontól. És a kávézó vezetője jó haverünk, mert szinte már törzsvendégek voltunk a csajokkal. Megérkeztem a Far Far Away bejáratához, vártam a csajokat, mikor a távolban megláttam 3 embert. 2 nagyon hasonlÍtott Cassiere, és Brittanyra, és középen egy fiú volt. Egyre közelebb értek hozzám. Aztán már teljesen látni lehetett h Cassie, Brittany, és egy számomra még ismeretlen fiú volt. A csajok és a fiú, kórusban köszöntek. Én pedig félénken odavetettem egy “szia”-t. Aztán Cassie bemutatta az ismeretlen fiút.
-Zita, ő itt Balázs. – majd a fiúhoz fordult. – Balázs, ő itt Zita. Zita, Balázs Brittany új pasija. – Brit elvörösödött, Balázs pedig megsimogatta az arcát. Milyen csodás pár, egy ideig néztem, ahogy enyelegnek egymással, majd Cassie, a szemem előtt hadonászott a kezével, mondván “itt vagyok-e még”
-Persze, hogy itt vagyok. – majd elnevettem magam.
-Csajok, mit kértek? Majd rendelek nektek. – mondta Balázs hirtelen.
-Én csak egy Diétás Colát, fogyózom. Köszi – mondta Brittany.
-És ti lányok? – mondta felénk nézve.
-Mi is colát.köszi. – mondtunk egyszerre Cassievel.
-Oké.
Rendelt nekünk, majd egy csomó ideig azon beszélgettek, hogy hogyan jöttek össze Brittel. Én már nagyon untam ezt az egészet, hisz én hÍvtam őket, de enm azért h Britről, és a pasiáról beszélgessünk. Tudom, hogy szemétség tőlem, mert a bnőm. De szép lassan felálltam, és mondtam h mennem kell. Majd a buszmegálló felé vettem az irányt. A buszmegállóba leültem, és nézelődtem, jobbra, balra, mindenfelé. Majd felálltam mert már fájt a lábam. Majd később éreztem hogy valaki mögöttem áll. Nem mertem hátranézni. Aztán egyszercsak, átölelte a derekamat, és megpuszilta az arcomat. Hátranéztem. Márk volt az.
-Áhh szija Márk :) te hogy kerülsz ide?
-csak a buszra vártam, mikor megláttam egy gyönyörűszép ismerős lányt :)
Mosolyogtam rá, majd átöleltem, és mélyen a gyönyörű szemébe néztem. Olyan jó érzés volt újra együtt lenni vele. Megcsókolt. Nem is akárhogyan, éreztem a csókban, hogy szeret, hogy nem ver át, mint Tomi. Addig enyelegtünk, beszélgettünk, mÍg elhúzott mögöttünk a busz.
-Márk, az nem a mi buszunk?!
–De úgy hiszem. :S Hát ezt lekéstük.
-hát le bizony – adtam igazat neki.
-Akkor szted mi legyen?
-hát mit szólnál, egy sétához? menjünk le a Balaton partra. – javasoltam.
-Oké, és ezt vehetem egy randinak? – mosolygott rám, majd rábólintottam.